Skip to main content

Babits Mihály Emlékház

Babits Mihály szülőháza, Szekszárdon a város főteréről nyíló, a Séd patakot keresztező mellékutcában áll. A hajdanán Kelemen-házként ismerték, mivel a költő anyai nagyszüleinek otthona volt.

Első ábrázolását az 1860-as kataszteri térképről ismerjük: a László utca 1272 számú telkén egy a telekhatáron álló L alakú épületet mutat. Az utcafrontra néző copf stílusú, vályogtéglából épült, emeletes ház 1810 körül épült. A hátrafelé húzódó földszintes épületrész viszont régebbi, az 1780-as évekre datálható. Az emeletes épület kéttraktusos tömegét az egyik végén lekontyolt nyeregtető fedi homlokzatát konzolos főpárkány osztja. A földszintjén és az emeletén egyaránt szabálytalan közökben 4-4 ablaka van, melyeket hajdanán zöld zsalugáter fedett. A vakolt és fehérre meszelt homlokzatot enyhe vízszintes fugázás élénkíti. Az épület mellett nagy zöld fakapu vezet a hátul meghúzódó kertbe.

A házat a költő nagyapja, Kelemen József vásárolta meg 1855-ben. A fiatal jurátus, aki a szabadságharcban honvédtisztként vett részt, a komáromi vár megadása után, 1849 novemberében, huszonegy éves korában telepedett le Szekszárdon. 1854-ben nősült meg, felesége Raácz Innocentia (Cenci néni), akitől négy gyermeke született. Nagyobbik lányuk, Kelemen Auróra 1882-ben ment férjhez Babits Mihály törvényszéki bíróhoz. A fiatal pár a Kelemen-házban lakott, az utcára néző földszinti szobákat foglalták el. Az L alakú ház sarokszobájában látta meg a világot Babits Mihály költő 1883. november 26-án.

1888-ban idősebb Babits Mihály törvényszéki bírót Budapestre nevezték ki, családja november elején költözött a fővárosba. A költő édesapja 1898. május elején hirtelen meghalt, özvegye Kelemen Auróra és három gyermeke akkor már Pécsett laktnak, így az ottani háztartás felszámolása után költöztek Szekszárdra a Kelemen-házba. Babits Mihály az iskolai évben Pécsen Kelemen Mihálynál, édesanyja nagybátyjánál lakott, a szünidőket pedig Szekszárdon töltötte. Felnőtt életében is gyakran hazajárt Babits Mihály, 1921-ben az előhegyi családi szőlőben kezdte írni a Halálfia című regényét. 1941-ben bekövetkezett halálát megérte édesanyja, ahogyan azt is, hogy 1945 nyarán Szekszárd városi képviselő testület „egyhangú lelkesedéssel” határozta el, hogy emléktáblával jelöli meg a költő szülőházát. A Szent László utca az a része, ahol a szülőháza áll, Babits Mihály nevét kapta.

A Babits Mihály Emlékház megnyitására 1967. július 2-án került sor. A házat Illyés Gyula avatta fel. A kiállítás megrendezését Vendel-Mohay Lajosné, Lucyka végezte. Ekkor még csak a földszinti négy szoba vált múzeummá, a ház többi részében ugyan úgy bérlakások voltak, mint 1966 előtt. A megnyitón négyszázan vettek részt. A vármegyeháza nagytermében irodalmi estre került sor, melyen Illyés Gyula, Csányi László és Kardos Pál mondott beszédet. A ház teljes egészében múzeummá alakításához szükséges nagyszabású felújítási munkák 1979-ben kezdődtek meg. A tatarozás 1981-ben fejeződött be. A költő születésnapján újra megnyílt a földszinti kiállítás és felavatták az emlékház udvarán Farkas Pál egészalakos, karosszékben ülő Babits-szobrát. A költő századik születésnapján, 1983-ban Juhász Ferenc avatta fel az emeleti új kiállítást és a teljes egészében múzeummá vált Babits Mihály Emlékházat. Babits Mihály születésének 125 éves évfordulóján, 2008-ban a ház szellemét és hagyományait tiszteletben tartó, mégis korszerű, interaktív elemekkel gazdagított kiállítás jött létre, amelyt jelenleg várja a látogatókat.

Nemzeti Zászló
ENG
DE
garay-szobor03
Látnivalók

Garay János szobra

adminadminoktóber 22, 2023
fasor01
Látnivalók

Fasor

adminadminoktóber 22, 2023
Close Menu
Adatkezelési tájékoztató
© 2023 Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata